» A település idegenforgalmi szempontból értékes tájai, épületei, népszokásai, múzeuma, tájháza, népviselete:

• református templom az I. világháborús emlékművel
• román ortodox kápolna haranglábakkal
• 1848-as emlékmű

 » Történet

Sarkadkeresztúr északon Okány és Nagygyanté, keleten Újszalonta és Méhkerék, délen Sarkad, nyugaton pedig Békés-Tarhos által határolt község.
Két különálló kisebb településrésze: Varsányhely (76 fő) és Kisnyék (201 fő).
Sarkad vonzáskörzetébe tartozik, középfokú vonzás tekintetében pedig Gyulához és Békéscsabához. A közép-békési városhármas közelsége és a felismert sajátosságok következtében magas szintű ellátást az előbb felsorolt városok biztosítanak a sarkadkeresztúriak számára.

A településen hosszirányban halad keresztül a 4219-es számú közlekedési út, mely dél felől Sarkaddal (Gyulával, és Békéscsabával), észak felől pedig kisebb jelentőségű községekkel, Mezőgyánnal, Zsadánnyal biztosít kapcsolatot. Észak-nyugati irányból Okány, Vésztő, Szeghalom településekkel a 4223-as számú közlekedési út köti össze. A vasút által biztosított kapcsolata nem teljes. A Kötegyán-Vésztő másodrendű vasútvonalon a község megállóhelye külterületen helyezkedik el, így általános használata nem terjedt el.

A község területén végzett ásatások leletanyagai bővelkednek őskori (pl. bronzkori és kelta), illetve népvándorlás kori (szarmata), valamint Árpád-kori leletekben. A csapháti ásatások során X-XI. századi temető, míg a medgyesi ásatások során Árpád-kori templom és település romjait tárták fel. A feltárások bizonyítják, hogy ez a hely ősidők óta lakott, s azt is, hogy Keresztúr Árpád-kori elődje templomos település volt.

A Keresztúri Református Egyház a régebbi egyházak közül való, hiszen már 1567-ben a Debrecenben tartott zsinaton - több egyházzal együtt - a hitvallást aláírták. A török támadások idején, Sarkad pusztulásakor Keresztúrt is felégették. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben német és rác labancok támadták meg a települést, lakossága a sarkadi földsáncokra menekült, a sarkadiaktól kért oltalmat. Ekkor égették el a református egyház matriculáit is. A Sarkadkeresztúri Református Egyház birtokában lévő matricula feljegyzései szerint "a zene-bonás idők elmúltával" a sarkadi sáncokba menekült keresztúriak közül úthálózat 65 százaléka aszfalt burkolatú, a továbbin pedig útalapot építettek. Földút már sehol sem nehezíti a közlekedést. A község központjából kiindulva összefüggő kerékpárút hálózat könnyíti a közlekedést. Szennyvízhálózat egyelőre nincs, viszont a lakóktól intézményesen szállítják el a hulladékot. Kiépített a gáz, víz és a telefonhálózat, korszerű a közvilágítás. A faluban 1990-től zárt láncolatú kábeltelevíziós rendszer van teljes körűen kiépítve.

A község infrastruktúrája jónak mondható. Az úthálózat 65 százaléka aszfalt burkolatú, a továbbin pedig útalapot építettek. Földút már sehol sem nehezíti a közlekedést. A község központjából kiindulva összefüggő kerékpárút hálózat könnyíti a közlekedést. Szennyvízhálózat egyelőre nincs, viszont a lakóktól intézményesen szállítják el a hulladékot. Kiépített a gáz, víz és a telefonhálózat, korszerű a közvilágítás. A faluban 1990-től zárt láncolatú kábeltelevíziós rendszer van teljes körűen kiépítve.

A településen a munkanélkülisége ráta jelenleg 25 %-os. Az egyetlen jelentős munkaadó a helyi önkormányzat. A helyiek főként a közeli városokban: Gyulán és Békéscsabán vállalnak munkát, s naponta ingáznak munkahelyük és otthonuk között.

A helyi gazdasági életet leginkább a vállalkozó kereskedők és vendéglátóipari egységek üzemeltetői, valamint a szolgáltatást végzők határozzák meg. Jelentősebb üzem a MINŐSÉG Vasipari Kft.

A termelési és gazdasági körülményeket figyelembe véve a sarkadi körzet az országos összehasonlítás szerint hátrányos helyzetű, Békés megyében is a szélsőségesen nehéz körülményekkel bíró térségek közé tartozik. Természeti adottságai (éghajlat, talaj) kedvezőtlenek, ezek szerencsétlen egybeesése megnehezíti az eredményes mezőgazdasági termelés folytatását, ám mindezek ellenére a lakosság nagy része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A hektáronkénti átlagos aranykorona érték 15,2, ami igen rossz minőségű talajt jelent.

A termelési és gazdasági körülményeket együtt vizsgálva meg kell állapítani, hogy sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem biztosít olyan fejlődést, ami a község igényének megfelelő ütemű előrejutást lehetővé tenne. Elsősorban erre vezethető vissza, hogy Sarkadkeresztúr népessége tartósan és folyamatosan csökken.

A községben egy nyolcosztályos általános iskola működik, jelenleg 165 tanulóval. Párhuzamos osztályok nincsenek. A településen egy óvoda működik.

Az egészségügyi ellátás jónak mondható. A településen vállalkozó háziorvos és fogorvos rendel, valamint egy szakképzett védőnő gondoskodik az ellátásról. Van orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, valamint anya- és gyermekvédelmi rendelő, gyógyszertár.

A közművelődési, kulturális tevékenység leginkább a könyvtár berkein belül zajlik, hiszen Keresztúron nem működik művelődési ház.

A sportélet igen színesnek mondható: a helyi sportegyesület berkein belül felnőtt ifjúsági és serdülő focicsapat működik, jelenleg az NB III-as osztályban. A női kézilabda csapat NB II-es szinten versenyezik, felnőtt és ifjúsági csapattal. Ezen kívül egy technikai és tömegsport klub is működik, melynek fő profilja a lövészet. Sarkadkeresztúron egy sporttelep van, melyhez öltöző és büfé is tartozik, valamint füves focipálya, egy aszfaltos edzőpálya szolgálja a sportolni vágyók igényeit.

2003 októberében átadásra került a település eddigi legnagyobb beruházása, a sportcsarnok építése. A sportcsarnokban nemzetközi méretű kézilabda pálya található, mely a sporton kívül a kulturális rendezvényeknek is helyt adhat.

A településen több vallási felekezet is működik, így pl: református, római katolikus, román ortodox és baptista. Az evangélikus egyháznak helyben nincs szervezete, ám tagjai élnek a faluban. A településen egy templom és három imaház található.

Az ünnepi alkalmakkor az I. és II. világháborús emlékhelyet és a Millecentenáriumi emléktáblát koszorúzzák meg az itt élők. Az 1848-as szabadságharc tiszteletére a Szabadság téren kopjafát állítottak a keresztúriak.

A településfejlesztés legfontosabb célkitűzései között az úthálózat további kiépítése, a helyi szennyvízhálózat megvalósítása szerepel.