Helytörténet

A település idegenforgalmi szempontból értékes tájai, épületei, népszokásai, múzeuma, tájháza, népviselete:

• református templom az I. világháborús emlékművel

• román ortodox kápolna haranglábakkal

• 1848-as emlékmű

Történet

Sarkadkeresztúr északon Okány és Nagygyanté, keleten Újszalonta és Méhkerék, délen Sarkad, nyugaton pedig Békés-Tarhos által határolt község.
Két különálló kisebb településrésze: Varsányhely (   fő) és Kisnyék (   fő).

Középfokú vonzás tekintetében Gyulához és Békéscsabához. tartozik. A közép-békési városhármas közelsége és a felismert sajátosságok következtében magas szintű ellátást ők biztosítanak a sarkadkeresztúriak számára. A település lakosságának száma: 1475 fő, lakások száma: 807, egyházak száma: 4. A településen működő egyházak: református, görögkeleti ortodox, római katolikus és baptista.

A településen hosszirányban halad keresztül a 4219-es számú közlekedési út, mely dél felől Sarkaddal (Gyulával, és Békéscsabával), észak felől pedig kisebb jelentőségű községekkel, Mezőgyánnal, Zsadánnyal biztosít kapcsolatot. Észak-nyugati irányból Okány, Vésztő, Szeghalom településekkel a 4223-as számú közlekedési út köti össze. A vasút által biztosított kapcsolata nem teljes. A Kötegyán-Vésztő másodrendű vasútvonalon a község megállóhelye külterületen helyezkedik el, így általános használata nem terjedt el. A helybeliek legfontosabb közlekedési eszköze az autóbusz.

A község területén végzett ásatások leletanyagai bővelkednek őskori (pl. bronzkori és kelta), illetve népvándorlás kori (szarmata), valamint Árpád-kori leletekben. A csapháti ásatások során X-XI. századi temető, míg a medgyesi ásatások során Árpád-kori templom és település romjait tárták fel. A feltárások bizonyítják, hogy ez a hely ősidők óta lakott, s azt is, hogy Keresztúr Árpád-kori elődje templomos település volt. A település ezer évig a Szent István által alapított Bihar vármegyéhez tartozott. Legrégibb írásos emlékeit a Váradi Regestrumban találhatjuk, amely 1208-1235 közötti időkből közel 400 jogesetet tartalmaz. A településnevek akkori írott formája: Kereszt Ur, Medgyes, akkori n eve: Medies, Nyék: Nec, Varsányhely: Vosain.

A Keresztúri Református Egyház a régebbi egyházak közül való, hiszen már 1567-ben a Debrecenben tartott zsinaton – több egyházzal együtt – a hitvallást aláírták. A török támadások idején, Sarkad pusztulásakor Keresztúrt is felégették. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben német és rác labancok támadták meg a települést, lakossága a sarkadi földsáncokra menekült, a sarkadiaktól kért oltalmat. Ekkor égették el a református egyház matriculáit is. A Sarkadkeresztúri Református Egyház birtokában lévő matricula feljegyzései szerint „a zene-bonás idők elmúltával” a sarkadi sáncokba menekült keresztúriak közül néhányan visszamerészkedtek elpusztult helységükbe. 1717-1725 között újraépült a falu. Állítólag Kányé önálló falu volt. A XVII. században a következő birtokosok nevei ismertek: Lakatos Imre és Benedek, Hrabovszky János, Farkas Albert, Csutka Lajos. Lell-Őssy, Fazekas, Draskóczy árvák, Faragó András, gróf Almássy Kálmán, valamint a borosjenői Tisza család.

A község infrastruktúrája jónak mondható. Az úthálózat 65 százaléka aszfalt burkolatú, a továbbin pedig útalapot épült. Földút már sehol sem nehezíti a közlekedést. A község központjából kiindulva összefüggő kerékpárút hálózat könnyíti a közlekedést, mely össze van kötve a sarkadi kerékpárút rendszerrel és napjainkban Sarkadkeresztúrról Gyulára és Arany János szülővárosába a határ túloldalán lévő Nagyszalontára is el lehet kerékpározni. A település eddigi legnagyobb beruházása a szennyvízhálózat részbeni kiépítése (a település felosztásából adódóan 4 öblözetből 2 öblözet épült ki) és a szennyvíztisztító telep megépítése volt. A megépült hálózat a település központi részén, míg a szennyvíztisztító telep a Hunyadi út végén - külterületen található és üzemel. Azoktól a lakóktól, akiknél még a rendszer nincs kiépítve, azoktól tengelyen történik a szennyvíz szállítása. A településen a hulladék kezelést és szállítását a DAREH Bázis Nonprofit Kft. intézményesen végzi. Kiépített a gáz, víz és a telefonhálózat, a közvilágítás. A faluban 1990-től zárt láncolatú kábeltelevíziós rendszer van teljes körűen kiépítve, melyen 120 csatornából választhatnak az előfizetők. Segíti az emberek tájékoztatását a község honlapja (www.sarkadkeresztur.hu), továbbá az időközönként megjelenő helyi újság, a Keresztúri Hírek.

A településen a munkanélkülisége ráta jelenleg .... %-os. Jelentős munkaadó a helyi önkormányzat, valamint a Sarkadkeresztúri Szociális Központ. A helyiek főként a közeli városokban: Sarkadon, Gyulán és Békéscsabán vállalnak munkát, és több családnak biztosít megélhetést a DUNA ASZFALT KFT. - igaz a munkavállalók legtöbb esetben naponta ingáznak munkahelyük és otthonuk között. A helyi gazdasági életet leginkább a vállalkozó kereskedők és vendéglátóipari egységek üzemeltetői, valamint a mezőgazdasági/szolgáltatást végzők határozzák meg. Található a településen Totózó, Nemzeti Dohánybolt és Benzinkút is. 

A termelési és gazdasági körülményeket figyelembe véve körzetünk az országos összehasonlítás szerint hátrányos helyzetű, Békés Vármegyében is a szélsőségesen nehéz körülményekkel bíró térségek közé tartozik. Természeti adottságai (éghajlat, talaj) kedvezőtlenek, ezek szerencsétlen egybeesése megnehezíti az eredményes mezőgazdasági termelés folytatását. A hektáronkénti átlagos aranykorona érték 15,2, ami igen rossz minőségű talajt jelent.

Meg kell állapítani, hogy sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem biztosít olyan fejlődést, ami a község igényének megfelelő ütemű előrejutást lehetővé tenne. Elsősorban erre vezethető vissza, hogy Sarkadkeresztúr népessége elöregedő, tartósan és folyamatosan csökkenő.

A községben működő intézmények:

- Zsadányi Közös Önkormányzati Hivatal Sarkadkeresztúri Kirendeltsége (Polgármesteri Hivatal), Általános Iskola, Önkormányzati Óvoda, Önkormányzati Konyha, Könyvtár és Közösségi Ház, Idősek Klubja, Védőnői Szolgálat, Biztos Kezdet Iciri-piciri Gyerekház.

Az egészségügyi ellátás jónak mondható. A településen vállalkozó háziorvos és fogorvos rendel,  és gondoskodik az ellátásról. Van orvosi  rendelő, fogorvosi rendelő, valamint anya- és gyermekvédelmi rendelő, gyógyszertár.

A közművelődési, kulturális tevékenység leginkább a Könyvtár és Közösségi Ház berkein belül zajlik, hiszen Keresztúron nem működik művelődési ház.

Sarkadkeresztúron egy sporttelep van, melyhez újabb építésű öltöző és büfé is tartozik, valamint füves focipálya szolgálja a sportolni vágyók igényeit.

2003. októberében átadásra került a Sportcsarnok. A sportcsarnokban nemzetközi méretű kézilabda pálya található, mely a sporton kívül a kulturális rendezvényeknek is helyt adhat.

A Sportcsarnok szomszédságában található a 2020-ban épült- és átadott Piactér, ahol a helyi őstermelők mellett, árusok, kereskedők termékei cserélnek gazdát - szinte a hét minden napján.

A településen több vallási felekezet is működik: református, római katolikus, román ortodox, és baptista. Az evangélikus egyháznak helyben nincs szervezete, ám tagjai élnek a faluban. A községben egy templom és három imaház található.

A helyi társadalmat átszövik a civil szervezetek: Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete, Orchideák Nyugdíjas Egyesület, Mozgáskorlátozottak Helyi Csoportja, Sportegyesületek (labdarúgó szakosztály, kyokhusin karate), Vadásztársaság, Vöröskereszt, Polgárőr Egyesület, Általános Iskolásokért Alapítvány, Törpicur Alapítvány, Román Hagyományőrző Egyesület, Román Nemzetiségi Önkormányzat.

  Községünkben található I. és II. világháborús emlékhely, a Millecentenáriumi emléktábla. Az 1848-as szabadságharc tiszteletére-, és Trianon megemlékezésére a Szabadság téren kopjafákat állítottak a sarkadkeresztúriak, valamint itt rendezik a március 15-ei ünnepséget.

A településfejlesztés legfontosabb célkitűzései között az úthálózat további kiépítése, a szennyvízhálózat teljes kiépítése, valamint a jelenleg működő intézményhálózat megtartása, azok épületeinek fejlesztése, felújítása szerepel.