Helytörténet

A település idegenforgalmi szempontból értékes tájai, épületei, népszokásai, múzeuma, tájháza, népviselete:

• református templom az I. világháborús emlékművel

• román ortodox kápolna haranglábakkal

• 1848-as emlékmű

Történet

Sarkadkeresztúr északon Okány és Nagygyanté, keleten Újszalonta és Méhkerék, délen Sarkad, nyugaton pedig Békés-Tarhos által határolt község.
Két különálló kisebb településrésze: Varsányhely (76 fő) és Kisnyék (201 fő).

Középfokú vonzás tekintetében Gyulához és Békéscsabához. tartozik. A közép-békési városhármas közelsége és a felismert sajátosságok következtében magas szintű ellátást ők biztosítanak a sarkadkeresztúriak számára. A település lakosságának száma: 1750, lakások száma: 807, egyházak száma: 4. A településen működő egyházak: református, görögkeleti ortodox, római katolikus és baptista.

A településen hosszirányban halad keresztül a 4219-es számú közlekedési út, mely dél felől Sarkaddal (Gyulával, és Békéscsabával), észak felől pedig kisebb jelentőségű községekkel, Mezőgyánnal, Zsadánnyal biztosít kapcsolatot. Észak-nyugati irányból Okány, Vésztő, Szeghalom településekkel a 4223-as számú közlekedési út köti össze. A vasút által biztosított kapcsolata nem teljes. A Kötegyán-Vésztő másodrendű vasútvonalon a község megállóhelye külterületen helyezkedik el, így általános használata nem terjedt el. A helybeliek legfontosabb közlekedési eszköze az autóbusz.

A község területén végzett ásatások leletanyagai bővelkednek őskori (pl. bronzkori és kelta), illetve népvándorlás kori (szarmata), valamint Árpád-kori leletekben. A csapháti ásatások során X-XI. századi temető, míg a medgyesi ásatások során Árpád-kori templom és település romjait tárták fel. A feltárások bizonyítják, hogy ez a hely ősidők óta lakott, s azt is, hogy Keresztúr Árpád-kori elődje templomos település volt. A település ezer évig a Szent István által alapított Bihar vármegyéhez tartozott. Legrégibb írásos emlékeit a Váradi Regestrumban találhatjuk, amely 1208-1235 közötti időkből közel 400 jogesetet tartalmaz. A településnevek akkori írott formája: Kereszt Ur, Medgyes, akkori n eve: Medies, Nyék: Nec, Varsányhely: Vosain.

A Keresztúri Református Egyház a régebbi egyházak közül való, hiszen már 1567-ben a Debrecenben tartott zsinaton – több egyházzal együtt – a hitvallást aláírták. A török támadások idején, Sarkad pusztulásakor Keresztúrt is felégették. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben német és rác labancok támadták meg a települést, lakossága a sarkadi földsáncokra menekült, a sarkadiaktól kért oltalmat. Ekkor égették el a református egyház matriculáit is. A Sarkadkeresztúri Református Egyház birtokában lévő matricula feljegyzései szerint „a zene-bonás idők elmúltával” a sarkadi sáncokba menekült keresztúriak közül néhányan visszamerészkedtek elpusztult helységükbe. 1717-1725 között újraépült a falu. Állítólag Kányé önálló falu volt. A XVII. században a következő birtokosok nevei ismertek: Lakatos Imre és Benedek, Hrabovszky János, Farkas Albert, Csutka Lajos. Lell-Őssy, Fazekas, Draskóczy árvák, Faragó András, gróf Almássy Kálmán, valamint a borosjenői Tisza család.

A község infrastruktúrája jónak mondható. Az úthálózat 65 százaléka aszfalt burkolatú, a továbbin pedig útalapot épült. Földút már sehol sem nehezíti a közlekedést. A község központjából kiindulva összefüggő kerékpárút hálózat könnyíti a közlekedést., mely ebben az évben össze lesz kötve a sarkadi kerékpárút rendszerrel. Szennyvízhálózat egyelőre nincs, viszont a lakóktól intézményesen szállítják el a hulladékot. Kiépített a gáz, víz és a telefonhálózat, korszerű a közvilágítás. A faluban 1990-től zárt láncolatú kábeltelevíziós rendszer van teljes körűen kiépítve, melyen 40 csatornából választhatnak az előfizetők. Segíti az emberek tájékoztatását a község honlapja (www.sarkadkeresztur.hu), továbbá a havonta  megjelenő helyi újság, a Keresztúri Hírek.

A településen a munkanélkülisége ráta jelenleg 25 %-os. Az egyetlen jelentős munkaadó a helyi önkormányzat. A helyiek főként a közeli városokban: Gyulán és Békéscsabán vállalnak munkát, s naponta ingáznak munkahelyük és otthonuk között. A helyi gazdasági életet leginkább a vállalkozó kereskedők és vendéglátóipari egységek üzemeltetői, valamint a szolgáltatást végzők határozzák meg. Jelentősebb üzem a MINŐSÉG Vasipari Kft.

A termelési és gazdasági körülményeket figyelembe véve körzetünk az országos összehasonlítás szerint hátrányos helyzetű, Békés megyében is a szélsőségesen nehéz körülményekkel bíró térségek közé tartozik. Természeti adottságai (éghajlat, talaj) kedvezőtlenek, ezek szerencsétlen egybeesése megnehezíti az eredményes mezőgazdasági termelés folytatását. A hektáronkénti átlagos aranykorona érték 15,2, ami igen rossz minőségű talajt jelent.

Meg kell állapítani, hogy sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem biztosít olyan fejlődést, ami a község igényének megfelelő ütemű előrejutást lehetővé tenne. Elsősorban erre vezethető vissza, hogy Sarkadkeresztúr népessége tartósan és folyamatosan csökken.

A községben működő intézmények:

- Polgármesteri Hivatal, Általános Iskola, Óvoda, Napközi otthonos konyha, Könyvtár és Közösségi Ház, Idősek Klubja, Védőnői Szolgálat.

Az egészségügyi ellátás jónak mondható. A településen vállalkozó háziorvos és fogorvos rendel,  és gondoskodik az ellátásról. Van orvosi  rendelő, fogorvosi rendelő, valamint anya- és gyermekvédelmi rendelő, gyógyszertár.

A közművelődési, kulturális tevékenység leginkább a Könyvtár és Közösségi Ház berkein belül zajlik, hiszen Keresztúron nem működik művelődési ház.

Sarkadkeresztúron egy sporttelep van, melyhez új építésű öltöző és büfé is tartozik, valamint füves focipálya, egy aszfaltos edzőpálya szolgálja a sportolni vágyók igényeit.

2003 októberében átadásra került a település eddigi legnagyobb beruházása, a sportcsarnok. A sportcsarnokban nemzetközi méretű kézilabda pálya található, mely a sporton kívül a kulturális rendezvényeknek is helyt adhat.

A településen több vallási felekezet is működik: református, római katolikus, román ortodox, és baptista. Az evangélikus egyháznak helyben nincs szervezete, ám tagjai élnek a faluban. A településen egy templom és három imaház található.

A helyi társadalmat átszövik a civil szervezetek: Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete, Mozgáskorlátozottak Helyi Csoportja, Sportegyesület, Vadásztársaság, Vöröskereszt, Polgárőr Egyesület, Általános Iskolásokért Alapítvány, Törpicur Alapítvány, "Sarkadkeresztúrért" Közalapítvány, Román Hagyományőrző Egyesület, Cigány Hagyományőrző Egyesület, kisebbségi önkormányzatok: román, cigány.

  Községünkben található I. és II. világháborús emlékhely, a Millecentenáriumi emléktábla. Az 1848-as szabadságharc tiszteletére a Szabadság téren kopjafát állítottak a sarkadkeresztúriak, itt rendezik a március 15-ei ünnepséget.

A településfejlesztés legfontosabb célkitűzései között az úthálózat további kiépítése, a helyi szennyvízhálózat megvalósítása, valamint a jelenleg működő intézményhálózat megtartása szerepel.